A templom 1760-ban épült fel a kékkői Balassa Pál, földbirtokos anyagi támogatásával. Mai alakját az 1792-es bővítésekor nyerte el, Szűz Mária látogatásának tiszteletére szentelték fel. 1849. augusztus 9-én tűzvész áldozata lett, 1850-ben építették újjá.Egyhajós épület, utólagosan hozzáépített sekrestyével és főbejárata felett toronnyal, melynek magassága a kereszttel együtt 38,6 m. Az első harangját 1873 körül a losonci harangöntő műhelyében Benjamin Stephanides készítette, a másodikat 1822 körül Michael Heidenberger. Tornyát 1924-ben fejezték be.
Mai belsejét 1894-es restaurálásakor nyerte el. A festési munkálatokat Ádám Gyula, festő végezte. A nagy, a két kis valamint az akkor felállított negyedik Jézus szent szívéhez címzett oltárt, a fő oltár két oldalán felállított Szt. László és Szt. István szobrát valamint a szószéket Komáromy László, rákospalotai oltárépítő és aranyozó készítette el a rozsnyói püspök által jóváhagyott tervek szerint.
A munkálatok befejezésével a templom belseje az alábbi módon alakult át: „A templom első boltozatának négy szögletében jobb oldalon a négy egyháztudor: sz. Ambrus milánói püspök méhkas jelvényével, sz. Jeromos a szentírás fordításán elmélkedve. Balról sz. Ágoston hippói püspök a szeretettől lángoló szív jelvényével és aranyszájú sz. János konstantinápolyi püspök. A második boltozaton jobbról a nagylelkű Maecenás védőszentje limai sz. Róza domokosrendi apácza öltönyében és sz. Imre herczeg, balról sz. József és árpádházi sz. Erzsébet. A szentély menyezetének közepén Szűz Mária, a négy szögletben a négy evangélista Máté, Márk, Lukács és János. Ugyancsak a szentélyben van a gr. Cebrián padja fölött a családi czímer. A főoltár mögött sz. László és sz. István magyar királyok impozáns szobrai vannak. A mellékoltárok képein úgy sz. István, mint nepomuki sz. János sikerülten vannak átfestve. A bemenettől jobbra egy új, „Jézus szent szíve” nevű oltár is emeltetett. Nagyban emeli a templom belső felszerelését ama díszes csillár is, mely a templom közepéről függ alá, a melyhez hasonló még székesegyházban is ritkán található. A gyertyákat 500 legfinomabb kristály prizma veszi körül.”
A belsejében megújult templomot 1894. november 27-én dr. Valihora János, helyi esperes, plébános, Fábián Ferencz rozsnyói kanonok és Marsó Géza, rozsnyói kanonok-főtanfelügyelő s számos vendég jelenlétében dr. Volafka Nándor, debreceni püspök szentelte fel. Szószéke újklasszicista stílusú a 19. sz. második feléből. Fő oltárának közepén Sz. Mária látogatását ábrázoló kép van, amelyet 1957-ben Szabó Gyula, festőművész restaurált. 1944 novemberében a nyilasok parancsára elvitték a három harangja egyikét.
Belsejének teljes restaurálására az ezredfordulón került sor. A munkálatokat lengyel szakemberek végezték. Tornyának hibáit 2009 nyarán javították ki.
A főoltár bal oldalán Szt. István, jobb oldalán Szt. László szobra áll. A templom bal és jobb oldali falán a keresztút 12 állomását jelképező képek felirata magyar és szlovák nyelvű. A templom főbejárata felett egy latin nyelvű emléktábla látható, amelyben a legutóbb már ismertetett szöveg olvasható
1894. július 6-án ebben a templomban esküdött örök hűséget egymásnak Hubay Jenő, világhírű zeneszerző és Czebrián Róza. Utóbbi a Szalatnyán élő gróf Czebrián László leánya, aki három évvel korábban nem engedélyezte leánya és Hubay Jenő házasságát. Róza azonban kitartott szerelme mellett, s rendkívüli hűséggel odaadással megvárta, a amíg nagykorú lesz, s szabadon dönthetett.
Olvassunk bele az esküvői tudósításba: „Ahogy éveken át tervezték úgy lett. Róza születése napján volt a menyegző napja… életet és boldogságot adó, ragyogással teli napsugaras reggelen. A természet is, mintha ünneplőbe öltözött volna, szinte mosolygott é örült ennek a napnak.
A losonci szép templom is díszt öltött. Az oltárt jobbról-balról dús fenyőgallyak keretezték, az oltáron liliom pompázott sűrű váza-sorokban, előtte az imazsámolyon perzsaszőnyeg, néhány karosszék a kevés nászvendégnek. A templom már fél hétkor zsúfolva volt losonciakkal. Hét órakor vonult be a nászmenet, mely csak néhány párból állott. A menyasszonyt bátyja, gróf Cebrián István huszárhadnagy vezette, még Mária nővére Hubay Jenő karján követte. A menyasszony esküvői tanuja Rudi bácsi volt, „der Kavalierbauer”, Schaffgotsch gróf, Hubayné a budapesti román főkonzul, Cantauzene herczeg. A menetet a menyasszony apja zárta be Cantauzene herczegnővel és Schaffgotsch gróf, Révay Gizella nagynénivel.
A mise után gordonkaszólók hangzottak el, Liszt és Spohr kompozíciók, azután kezdődött az ünnepélyes esketési szertartás. Mikor a pap az örök szavakat mondta, a vőlegény halotthalvány volt. A menyasszony arca viszont sugárzott. Boldogságérzetétől eltelten, felemelt fővel állt az oltár előtt. Egyesegyedül a maga erejéből küzdötte ki magának földi üdvösségét, esküvőjének napját…”.
(Szöveg és fotók: P. J. A képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése