2014. február 22., szombat

Hol volt… 19

Kamaszkorba érve

Egy szösszenet erejéig még visszatérnék a 2003-as év nyarához. A Jókai napok után picit pihentünk, majd augusztusban részt vettünk Gyöngyösön egy pazar bulin, mégpedig a „Gyöngyösi nyár” elnevezésű kulturális akciósorozat egyik szabadtéri rendezvényén. A dolgot Jankovits Jenő bá erőltette, de végül jól sikerült és nem bántuk meg. A rendezvények Gyöngyös város főterén zajlottak, ahol egy szép augusztusi délutánon előadtuk B. S. Timrava: „Ťapákovci” (Tyapákék) c. művének egy részletét. A dolog érdekessége, hogy habár a műből a jómagam által lefordított 4 oldalnyi szöveget elég gyorsan megtanultuk, mégis hatalmas improvizáció lett a dologból. Ez a regény egy – finoman szólva – lusta család mindennapjairól szól a szlovák hegyi romantika keretei között, amelynek tagjai  nem csinálnak semmit, nap mint nap csak heverésznek, zabálnak és isznak. Pont nekünk való dolog volt… Délelőtt stílusosan parasztruhákban egy lovaskocsival „végigcsörtettünk” Gyöngyös utcáin, és hangosan kiáltozva reklámoztuk a délutáni előadásunk címét és időpontját. A fellépés lényege: megérkeztünk lovaskocsin a főtérre, leheveredtünk a színpadra és egy-két szavas tőmondatokban „mondtuk a szöveget”.

Csák Pista, Csák Évi, Erdélyi Gábor
A csúcspont viszont nagyon tetszett a közönségnek – egy kb. 8 literes kondérban valódi juhtúrós sztrapacskát főztünk, majd kiadagoltuk a bámészkodó „nép” tagjainak, akiknek igencsak ízlett, főleg hogy még megfejeltük jóféle eredeti rozspálinkával is. Hadd tudja a magyar, hogy „mitől döglik” a hegyi tót… Egyébként a szereplők Csák Évi, Csák Pista, Erdélyi Gábor, Setény Öcsi és jómagam voltunk (ha valakit kifelejtettem, akkor bocsi).
A viccet félretéve, elérkezett a 2004. esztendő, ami annyit jelentett, hogy színházunk betöltötte a 15. évét, és a legszebb kamaszkort méltó módon illett megünnepelni. Előtte januárban azonban még részt vettünk Balassagyarmaton XXIX. Madách Imre Irodalmi és Színjátszó Napok következő évadján, mégpedig Heltai Jenő: „A nagy nő” c. darabunkkal, ezúttal nem nagy port felkavarva…

Csák Lídia, Erdélyi Gábor
Visszatérve a jubileumhoz: a gálaműsor megrendezését Jankovits bá vállalta magára, és már 2003 késő őszén nekiláttunk a próbáknak. Egy kimondottan zenés összeállításról volt szó „Régi idők mozija” címmel, melyben az 1930-as és 1940-es évek ismert magyar filmjeiből énekeltünk el kb. 30-33 még ismertebb dalt. A legkacifántosabb az egészben természetesen a hangszerelés és a zenei feldolgozás volt, de ifj. Lados Iván parádésan megoldotta a feladatot, akivel már korábban is együttműködtünk pl. a „Charley nénje”, „A kaktusz virága”, vagy az „Imádok férjhez menni”  c. darabok zenéjével kapcsolatban.

Erdélyi Attila, Balázs Ildikó
A bemutató a reprízekkel együtt 2004. február 23-25-én zajlott a Vigadóban. Az előadásban társszereplőként besegítettek a losonci PSzA tagjai, valamint a Pelikán táncklub növendékei is. Mondanom sem kell, hogy a közönségünk imádta a produkciót, már csak az olyan slágerek  hallatán is, mint pl. „Köszönöm,hogy imádott”, „Lila akácok”, „Meseautó”, „Odavagyok magáért”, „A pénzemet máma én…”, „Ez az utolsó pohár”, „Semmi vész”, „Kislány kezeket fel”, „Egy kis itóka…”,  a Mágnás Miska négy betétdala, stb. (a teljesség igénye nélkül) a „Cintányéros cudar világ” közös fináléjával bezárólag.

Tóth Pista, Csák Lídia, Erdélyi Attila

 A jubileumi gála kiválóan sikerült, egyetlen hátránya volt, hogy természetesen nem mehettünk vele Komáromba a Jókai napokra. Ennek folyamán, ez volt az egyedüli évad (a mostani 25-kel bezárólag), amikor nem vettünk részt versenydarabbal a fesztiválon, de a csoportunk két legjelesebb képviselője így is elment Komáromba megtekinteni az egész rendezvénysorozatot. Legalább ezúttal eltölthettek egy stresszmentes egész hetet Jókai városában. A „régi idők mozija” igencsak sikeres előadásunk volt, rengetegszer játszottuk mind itthoni, mind magyarországi turnékon (sokszor csak részleteiben különböző rendezvényeken), és a „Csókos kabaré”-val egyetemben ez lett a legnépszerűbb zenés produkción, mind a látványt, mind pedig a zenét illetően.
Megemlítendő még, hogy 2004 novemberében részt vettünk az 50 éves Gyöngyösi Játékszín jubileumi gáláján, ahol az új programunkból adtunk elő egy zenés blokkot.

Setény Öcsi, Balázs Ildikó, Erdélyi Attila, Erdélyi Gábor,
Csák Lídia, Csák Pista,Csák Évi, Tóth Pista
Év végére lassan azért kirajzolódni látszott egy új ún. komolyabb darab betanulása is. Erről azonban majd legközelebb…

Aki nem hiszi, járjon utána…

(Szöveg és fotók: Erdélyi Attila; a képekre kattintva azok nagyobb méretben nyílnak)  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése