2014. augusztus 30., szombat

Ez már történelem! (10)

Ahogy azt legutóbb ígértem, ma az operett világába kalandozunk el a losonci színjátszás archívumában kutatva:
"Az 1956-os év úgy erkölcsi, mint anyagi sikerben a legeredményesebb volt az eddigi évek között. Színre került Kálmán Imre: Csárdáskirálynő című operettje."

A Csárdáskirálynő csoportképe, Losonc, 1956
A látszat ellenére ez nem ugyanaz a kép! (találd meg a különbségeket...)
A fotó hátoldalára valószínűleg a rendezőnő írta a következőket:
"Itt küldök egy csoportképet a Csárdáskirálynőből. Tessék megmutogatni, aztán visszaküldeni,
mert csak ez az egy van belőle. Nincs rajta az egész társaság,
mert közben hazamentek akik előbb végeztek. Az előadás után lett felvéve.
Balról a zenekar tagjai, jobbról a kórus, középen a főszereplők,
a hátam mögött a munkatársam, aki nagy segítségemre volt az egész megszervezésében.
Leghátul a 3 díszletező, akik szintén privátok."

A Csemadok krónikában ez olvasható:
Ocsovay Imre elnök a közgyűlésen leszögezte: „Tudom, hogy ezen operett előadásával megint a régi hibába esünk azzal, hogy a feladatunkat – a szocialista kultúra terjesztését elhanyagoljuk –, azonban ha tekintetbe vesszük csoportunk nehéz anyagi helyzetét, kénytelenek vagyunk ezt keresztülvinni, mert önálló szervezet vagyunk és így a létünkhöz a financiális alapot magunknak kell megteremtenünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy feladatainkat a jövőben is csak így oldjuk meg, mert célunk mégis csak az, hogy a magyar dolgozók között a szocialista magyar kultúrát terjesszük, amit a jövőben azt hiszem sikeresen tudunk megoldani.”

Egy újabb csoportkép, sok mosolygós emberrel :-)

Az ÚJ SZÓ archívum cikkeit olvasgatva is látszik, hogy az elnök aggodalma nem volt egészen megalapozatlan. Egri Viktor, a lap kulturális rovatának szerkesztője, több cikkében is feszegeti ezt a kérdést: „Színjátszóink és dolgozóink körében az utolsó hónapokban szenvedélyes vita folyt arról, vajon van-e helye öntevékeny színjátszó csoportjaink műsorában az operett sokat vitatott műfajának?” A szerző álláspontjának lényege: „dolgozó népünk jogot formálhat a derűre, joggal kívánja a könnyű muzsikát, amely elszórakoztatja, pihenteti és új munkakedvvel tölti el.”


Majd 1956. július 9-én a következőket írja cikkében: „Sajnos igen gyakran kell tapasztalnunk, hogy nemcsak a rendezőkben, hanem színjátszóink nagy részében is kevés az igényesség. Szívesebben öltik magukra a Csárdáskirálynő orfeumot látogató aranyifjúságának frakkját, mint egy Ibsen- vagy Gorkij-darab jelmezét. (…) Színjátszóinkat hassa át mélyebben a tudat, hogy munkájuk nem szállhat le a régi műkedvelősködés polgári szintjére. Ellenkezőleg az új ember nevelése és nemesedése jegyében egyre nagyobb célokat kell maguk elé tűzniük.”
Ilyen politikai légkörben hozták létre a losonciak tán az egyik legsikeresebb előadásukat.


"A Csárdáskirálynő bemutatására 1956. március 23-án, 24-én és 25-én került sor a Vigadó nagytermében. Ez volt a losonci Vigadó utolsó hatalmas sikere. Az öreg Vigadó, ahol annyi kiváló színdarabot, operettet bemutattak, már csak kisebb színdarabok színhelye volt, hogy 1959-ben azok is megszűnjenek, mert szerepét átvette a Polana üzemi klub színházterme."

1?, 2?, 3?, 4- Lakatos László, 5-Sárai Sarolta, 6-Gerő Lóránt, 7- Benko Lenke,
8-Lakatos Tibor, 9-Einetter Marika, 10-Cserny Róbert, 11-Balázs Kati, 12?

"A Csárdáskirálynő H. Kovács Kató művésznő rendezésében került színre, mely azt hiszem a művésznő legnagyobb sikere volt. Olyan kiváló színigárdát hozott össze és tanított be, hogy az operettet Losoncon 25-ször és más helyen még 20-szor játszották le."

Ismét egy csoportkép: szereplők és civilek

"Előadásra került Besztercebányán, Szliacson, Füleken, Rimaszombatban, Rozsnyón, Tornalján, Léván és a környék falvaiban. Az előadás 2 éven keresztül volt műsoron"
 
Mintha valami régi filmből lenne,
pedig ez is Losonc és Csárdáskirálynő

Mivel a Csárdáskirálynő rendkívül gazdag képanyaggal rendelkezik, azt hiszem további 1-2 részben is ez lesz még terítéken. Kár lenne nem megosztani, amit ezzel kapcsolatban találtam. Szóval mára bevezetőként ennyi, legközelebb mutatom a szereposztást és a többi fotót!

(Szöveg: T. Éva, idézet az Új Szó cikkekből és a Csemadok krónikából; a színessel jelölt szavak hivatkozásokat jelölnek, a cikkek és képek kattintással nagyobb méretben nyílnak)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése